A Répce folyó közelségének köszönhetően késő vaskori, bronzkori településnyomok tanúskodnak az élet korai létezéséről a településen. Földmunkák során 2000-ben, a Répcétől nem messze újabb leletekre, egy X-XI. századi település maradványaira bukkantak. A helybéliek által most is "Várdomb"-nak nevezett területen találták eddig a legtöbb régészeti emléket, egy, ma már nem látható, XI.-XIV. század környéki kisebb méretű vár maradványait.
A mai Répcelak elődjének - Lak néven történő - első említésével egy 1268-as iratban találkozhatunk. Birtokosai között találjuk többek közt a Ják, Héder, Osl, Csák családokat. A XIV-XV. században az Óvári és Laki családok birtokáról tesz említést a krónika. A község, mint jobbágyfalu eredetileg a sárvári várhoz tartozott, majd Luxemburgi Zsigmond a Kisfaludy családnak adományozta. Későbbi számos földesura közül legjelentősebbek az Ajkay, Radó, Barthodeiszky és Vitnyédi családok voltak.
A térségi jelentőségű események ritka példájaként a történetírás egy fontosabb történést köt a településhez: 1707-ben gróf Stahremberg osztrák hadvezér itt fogadta a kőszegiek küldöttségét.
Egy 1720-as népesség összeírás még csak 21 jobbágyot talált itt, 1780-ban már 545 helyi lakost, majd 1804-ben 44 házat és 137 családot számláltak össze, s innét a lakosság száma egyenletesen növekedett.
Az 1848-49-es szabadságharcban részt vett Barthodeiszky István huszárhadnagy is, kinek sírja a helyi temetőben megtalálható.
A nagyközség első pecsétje egy 1855-ös levélen található.
A XIX. század végére "Répczelak" jelentősebb településsé fejlődött: a millennium évében 134 házban 1025 lakos élt. A település felvirágzása elsősorban a Radó családnak tulajdonítható: 1870-ben megépült a templom, volt vasútállomása, postája, távírója, és körjegyzőségi székhely funkcióját is betöltötte. Fellendülésében fontos szerepe lett Radó Kálmánnak, Vas vármegye egykori főispánjának, akinek 1700 holdas mintagazdasága messze földön híres volt. Az ő tulajdona volt a község legszebb építészeti alkotása, a díszes kastély, melynek alapja egy Mátyás korabeli építmény volt. Megmaradt része, a barokk stílusú, úgynevezett "Kertészlak" Répcelak egyetlen műemléke.
