Farkas Jenő (1899-1949)
Farkas Jenő, prímás (1899-1949)
(Répcelak, 1899. július 3. - Budapest, 1949. március 18.)
1899. július 3-án Répcelakon született és 1949. március 18-án, Budapesten 49 éves korában hunyt el. Ükapja, nagyapja és édesapja is Vas megye ismert cigányprímása volt.
Hat éves korában már játszott hegedűn és édesapja zenekarában, mint segédprímás muzsikált kilenc éves koráig. A későbbiekben, más zenekarokban is játszott. Zenei tanulmányát Szombathelyen végezte, majd tizennégy évesen megalakítja saját zenekarát és Szombathely legismertebb zenésze. Az első világháborúban önként bevonult az egész zenekarával együtt, és mint katonazenekar dirigense szerepel Bécsben. A Burgban játszik hetente egy alkalommal, így válik lehetségessé, hogy Bécs udvari köreinek kedvelt zenésze lesz és I. Ferenc József, Ausztria császárának és Magyarország királyának utolsó cigányprímása. Művészetének elismeréseként Ferenc József megajándékozta saját brilliánsokkal díszített pecsétgyűrűjével. (Ma is a család birtokában van.) A háború után Bécsben marad és a Caffé Lurionban muzsikál. 1925-ig járja a világot, Róma, Nápoly, Velence, Zürich, Grindelwald Grand Hotel Baer - síparadicsom, Bombay, Berlin, Norvégia, Hollandia, Párizs és Hamburg, Bécsbe többször visszatért és az Anker Hofban és a Ziegeuner-Kellerben muzsikál. 1925-ben tért vissza Szombathelyre, négy vármegye prímása (Vas,- Zala,-Somogy,-Győr)
Eszterházi herceg, Teleki gróf és Rohonci báró házi zenésze volt, de Szombathelyen a Herceg kávéházban és a Kovácsszállóban muzsikált. 1928-ban innen hívják Bupapestre a Spolarics kávéházba, ahol 1943-ig muzsikált. 1928-tól állandó szereplője a Magyar Rádiónak, ahol megkapja a hallgatók szavazatai alapján 1929-ben Magyari Imre után a második díjat.
1932-ben Magyar Cigányzenészek Országos Egyesülete alelnökének választja. 1932.08.12. Fráter Lóránt Társaság tagja. 1933-ban a Berlini Rádióban hangversenyt ad. 1936 Hollandia. Julianna királynő és Bernát herceg esküvőjét muzsikálja. Hágában a „Trokadéró” étteremben játszik "A Katolieke Rádió" - Gids állandó szereplője, hetente ad hangversenyt. Megkapja a Holland Nemzeti Rádió aranyérmét. 1938-ban Bolváry Géza magyar rendező Szántó György „Stradivári” regényéből filmet forgat Berlinben, ahol a film teljes zenei anyagát szolgáltatja, a főszerepet Gustav Frölich és Sybille Schmietz játssza. 1938 január elsejével a "Magyar Szövegírok és Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezete", mint zeneszerzőt felveszi tagjai sorába.
1938-tól 1944-ig kiadott szerzeményei:
A vármegye udvarában
Cseresznyefa ága
Ha majd egyszer úgy érzed
Jaj ez a nagy szerelem
Eltörött az ezüsthangú tilinkóm
Szárba kell a csikót fogni
Debreceni nagy erdőben
Gyémánt patkós viráglovam
Elszakadtam tőled
Tiszta szívvel szerettelek
A hegedűm
Úgy zúg a szél
Több szerzeménye kiadatlan.
Ceslényi József, László Imre, Kalár Tibor, Orbán Sándor, Karácsonyi Margit, Utry Anna, Kubányi György, Mindszenti István, Varga Imre és Solti Károly hanglemez felvételeinek állandó kisérője volt.
Több magyar filmben muzsikált, pl.: Kerek Ferkó,- Jávor Pál főszereplésével. Jávor Pálhoz szoros baráti kapcsolat főzte a harmincas évektől. Később levélben tartották a kapcsolatot amikor Jávor Pál Amerikába távozott. (Közös szerződéssel mentek volna, de őt már nem engedték ki!)
1941. dec.10-én megkapta a „Nemzetvédelmi kereszt” kitüntetést.
1944. márciusában a német megszállás után nem volt hajlandó muzsikálni a Spolarics kávéházban, mivel a nácik és nyilasok törzshelye lett.
Önként visszavonult Felsőcsatárra (Vas megye) és csak nótaszerzéssel foglalkozott.
1945-ben az egész családot deportálni akarták, de Szombathely egyes akkori vezetői visszatartották az elfogató parancsot.
1945-ben a felszabadulás után a rendszer eltiltja a szerepléstől, a szerzeményeit tilalmi listára tették.
1946-1949-ig a Gellért Szállóban muzsikált haláláig.
Forrás:
-Ifj. Farkas Jenő közlése