Répcelak és térsége ivóvízminőség-javító program (Répcelak, Nick, Csánig)

Kedvezményezett neve: Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft., Répcelak Város Önkormányzata, Nick Község Önkormányzata és Csánig Község Önkormányzata

Támogatás összege: 277 184 169 Ft

Támogatás mértéke: 86,956521 %

Projekt tervezett befejezési dátuma: 2023.12.31.

Projekt azonosító száma: KEHOP-2.1.3-15-2017-00068

1.1.1.1 Az „A” változat leírása, műszaki ismertetése

A Répcelaki vízműtelepen új vízkezelő technológia kialakítása törésponti klórozással

A telepítendő vízkezelő technológia a törésponti klórozáson alapuló vas- és mangántalanítás, ammónia-mentesítés aktív szénszűrővel.

Tervezési alapadatok:

Jelenlegi vízmennyiségek:

A vízműtelep jelenlegi névleges kapacitása: 600 m³/d.

Várható, tervezési vízmennyiségek:

A telep által átlagosan szolgáltatott vízmennyiség: 430 m³/d.

A telep által csúcsvíz-igény esetén szolgáltatott vízmennyiség: 625 m³/d.

Az „A” változatban Répcelakon, a meglévő vízműtelepen tervezzük új vízkezelő technológia kialakítását. A jelenleg üzemelő kutak kapacitása elegendő. A jelenlegi kezelőépület a vízműtelepen felújítás és átalakítás után alkalmas a tervezett vízkezelő technológia befogadására. A vízműtelep három önkormányzat, Répcelak-Nick-Csánig tulajdona.

A telepítendő vízkezelő technológia a törésponti klórozáson alapuló vas- és mangántalanítás, ammónia-mentesítés aktív szénszűrővel.

A kutak a tervezett vízkezelő technológiára dolgoznak, a gyors-szűrő tartály előtt történik meg a törésponti klórozás a kútüzemhez igazodva. A klórozó berendezések, a többrétegű multimédia szűrő(k), az aktív „C” szűrő(k) (2-2db) a felújítandó technológiai gépházban kapnak helyet. Az aktív „C” szűrők után az utóklór bevitele történik. A kezelt víz a szintén felújítandó, 2*200 m3-es vízműtelepi, térszíni tisztítottvíz tárolóba kerül. Innen a meglévő, frekvenciaváltóval üzemelő, hálózati szivattyú egység a tisztított vizet a hálózatba juttatja. A térszíni tisztítottvíz tároló lehetőséget biztosít a fogyasztás ingadozások kiegyenlítésére.

1.1.2 Műszaki eredetű szükségesség

Répcelaki Vízműtelep:

A Répcelaki Vízműtelep technológiájának korszerűsítését, fejlesztését a vízminőségi problémákon (vas, mangán és ammónium, valamint mikrobiológiai paraméterek) túl az alábbiak teszik indokolttá:

A Répcelaki vízbázis 3 db fúrt kútra épül. A vízbázis kútjainak kevert vize a főbb vízszennyező anyagok közül jellemzően határérték felett tartalmaz vasat és mangánt és ammóniumot.

A jelenlegi vízkezelést 1db, 30 m3/h teljesítményű gyorsszűrő acéltartály üzeme jelenti. A kutak kevert nyersvize, a kútszivattyúk segítségével közvetlenül a gyorsszűrő tartályra jut. A gyorsszűrő tartályokban a vas-mangán oxidációját levegőbefúvással biztosítják.

A vas-mangán csapadék eltávolítása a gyorsszűrőn lezajlik, azonban az ammónia eltávolítás nem megoldott.

A szűrőtartályhoz visszamosatási kör nem épült ki. A jelenlegi vízkezelő technológiában fertőtlenítőszer adagolása nem történik.

A technológia csővezetékei acélcsőből készültek.

A kezeltt víz a gyorsszűrőről a 2 x 200 m3 térfogatú térszíni tisztavíztároló medencébe kerül A tárolóban levő vizet az hálózati szivattyúegység továbbítja a települések vízvezeték hálózatába.

A gyorsszűrő visszamosatásának lehetősége sem biztosított. A szűrő "tisztítása" légkompresszor által bevitt levegővel történik, ami nehezen szabályozható. A gyorsszűrőből a fellazított vas- és mangániszap, ülepítő műtárgy hiányának és a vízkezelő technológia sajátosságának következményeként bekerül a tisztavíztároló medencébe és a hálózatba.

A gyorsszűrő "tisztítása" az elavult konstrukció miatt nem gazdaságos, ugyanis a tisztavíztároló medencébe és a települések vízvezeték hálózatába került vas- mangániszap miatt, sokszor kell a hálózatokat tűzcsapokon öblíteni, így a hálózati veszteség is jelentős.

Tehát a vízmű technológiai fejlesztése egyrészt a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő víz stabil és biztonságos biztosítása miatt szükséges, másrészt a vízműtelep gazdaságos és könnyű üzemeltethetősége is megkívánja.

A Répcelaki Vízműtelep vonatkozásában, az ammónium, a vas és a mangán koncentráció haladja meg a megengedett értéket.

Tehát a vízmű technológiai fejlesztése egyrészt a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő víz stabil és biztonságos biztosítása miatt szükséges, másrészt a vízműtelep gazdaságos és könnyű üzemeltethetősége is megkívánja.

A horganyzott bekötővezetékek és szerelvények korrodálása miatt azokon korróziós lyukadások keletkeznek, melyek rejtett hibaként a vízveszteséget növelik, illetve nagyobb kárt okozó csőtörések alakulhatnak ki. A fogyasztók folyamatos vízellátása érdekében a horganyzott acél bekötővezetékeket KPE csőre kell cserélni. A VASIVÍZ ZRt. Műszaki Információs Rendszert (MIR) működtet, ez alapján egyik leggyakoribb hibaforrás a bekötővezeték elhasználódása.

1.1.3 Gazdasági eredetű szükségesség

A fejlesztés gazdasági szükségszerűségét támasztja alá, hogy a rossz vízminőség csökkenti a térségben a vállalkozási kedvet.

Kedvezőtlen gazdasági hatása lehet a rossz minőségű ivóvíz által az emberi egészségben okozott károknak is, mivel felesleges kiadásokra kényszeríti az érintetteket.

Kedvezőtlen társadalmi, és egyben gazdasági hatás jelentkezhet abban is, hogy az ivóvízproblémák miatt gazdaságilag aktív népesség egy része elköltözik az érintett településekről, így kevesebb személyi jövedelem-adó kerül vissza az Önkormányzatok költségvetésébe.

1.1.4 Társadalmi szükségszerűség

A lakosság ivóvízzel való ellátása a legfontosabb közszolgáltatások egyike, amely nélkülözhetetlen emberi szükségletet és társadalmi-közegészségügyi igényt elégít ki.

Közegészségügyi szempontból szükséges a jelenleg szolgáltatott víz vas, mangán és ammónium tartalmának, valamint a mikroszkópos biológiai vízminőségi paramétereinek határértékre történő csökkentése, így a jogszabályban előírt megfelelő minőségű ivóvíz biztosítható.

A vízművek területén iskolák, óvodák működnek ezzel is növelve a kifogástalan minőségű ivóvíz iránti igényt. Annak érdekében, hogy a 201/2001. (X.25.) Kormányrendeletben szereplő határértékeket folyamatosan biztosítani lehessen, az elavult technológia fejlesztésére, vagy kiváltására van szükség, figyelembe véve, hogy a jelenleg alkalmazott technológiai megoldás hosszabb távon sem műszakilag, sem gazdaságilag nem fenntartható.

A projekt megvalósítása után nyújtott szolgáltatás iránti igényről szóló előrejelzést és indoklását a költség-haszon elemzéshez szükséges 30 éves referencia időszakra vonatkozóan a 2.2.1. fejezet tartalmazza (víztermelési és fogyasztási adatok előrejelzése).

1.1.5 A célkitűzések meghatározása

Általános célok

A projektjavaslat átfogó célja a KEHOP fejlesztési stratégiáján belül, a települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és –tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése prioritási tengelyén belül az 1. intézkedés „Ivóvízminőség-javítás, ivóvíz kezelési technológiák fejlesztésével, más vízbázisra történő áttéréssel, térségi rendszerek kialakításával, rekonstrukcióval, illetve ezek kombinációjával” című beavatkozás-csoport céljának elérése

Elsődlegesen:

• A Répcelaki Vízműtelepről: Répcelak, Nick és Csánig települések esetében.

Elérendő célok:

Az érintett településeken:

• lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása

Ezáltal:

• 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet ivóvíz-minőségi határértékek biztosítása a szolgáltatott közműves ivóvíz 100%-ára vonatkozóan;
• valamennyi ivóvíz közművel ellátott fogyasztási helyen a határértékeknek megfelelő minőségű ivóvíz-szolgáltatás megteremtése.

A fejlesztési szükségszerűséget közvetlenül kielégítő célok

A fejlesztés szükségszerűségét alapvetően az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001 (X.25.) Korm. rendelet határozza meg, illetve támasztja alá. A rendelet vonatkozó melléklete vízminőségi határértéket szab meg, mely egyúttal jelen projekt esetében a fejlesztés szükségszerűségét kielégítő célnak tekinthető.

Lakossági, ellátási célok

Cél a lakosság biztonságos, megfelelő mennyiségű és minőségű, egészséges ivóvízzel történő ellátása, a szolgáltatás színvonalának és biztonságának javítása.

Környezetvédelmi, ökológiai célok

A projektfejlesztéssel kapcsolatban e célok közvetve fogalmazódnak meg, hiszen az emberi egészség védelme, mint elsődleges, közvetlen cél mellett a projekt megvalósítása az emberi életkörülmények, elfogadható életminőség és az egészséges lakókörnyezet biztosítását szolgálja.

A fenntartható fejlődés és az esélyegyenlőség teljesülése

Ahogy az az eddigiekből kiolvasható, jelen projekt fő célja a lakosság egészséges ivóvíz szükségleteinek hosszútávon fenntartható kielégítése. Ez egyben lehetővé teszi az ivóvízminőség terén a régiók között fennálló különbségek csökkentését is, eleget téve ezzel az esélyegyenlőség horizontális alapelveinek.