Radó Kálmán (1844-1899)

Radó Kálmán, országgyűlési képviselő, főispán
(Répcelak, 1844. november 14. - Karlsbad, 1899. július 1.)









 

Ősrégi, már első királyaink idejében szerepet vivő családnak a sarja. Atyja Vas vármegye egykori alispánja, a dunántúli ágostai evangélikus egyházkerület főfelügyelője. Első tanára a nagy tudású evangélikus pap, a hős 48-as honvéd Rajcsányi János volt. Gimnáziumi tanulmányait Sopronban végezte. Lelkes tagja volt a Kiss János költő és szuperintendáns által alapított önképzőkörnek.

Jogi tanfolyamra Lajos öccsével együtt Eperjesre járt. Alig 23 éves korában a sárvári járás szolgabírájává választották meg, 1869-ben pedig már a sárvári kerület országgyűlési képviselője. A parlamentben a Deák-párt soraiban foglalt helyet.
S képviselői tisztének lelkiismeretes munkássággal való ellátása, tehetsége csakhamar ismertté tették nevét.

1881-ben a Rába szabályozás nagy munkálatainak élére állítja kormánybiztosi minőségben, az 1873-ban Győrben megalakult a Rábaszabályozó Társulat élére a kormány bizalma. Az evangélikus hitfelekezet igazgatásában, mint a dunántúli Ágoston egyház világi felügyelője vett részt. Ebben a tisztségében apja nyomdokaiba lépett, és ennek alapján tagja volt a főrendi háznak is.

Vas vármegye főispáni székét 1882-ben foglalta el. Erélyes és humánus kormányzása során a vármegyét a fejlődés magas fokára juttatta; minta vármegyeként kezdték emlegetni. A győri és a győrszigeti védőmű 1887-ben elkészült, amelyet október 24-én és 26-án ünnepélyesen adott át a városnak és a községnek. Átadta egyebek mellett a Rába szigetet is, amely most ismét az õ nevét viseli. Az ország legelső, legvirágzóbb egyesülete a Vas megyei Gazdasági Egyesület az õ tevékenysége folytán jött létre. Vasutak, közművelődési intézmények hirdették főispáni kormányzásának sikereit. Ebbeli tisztségét 1894. augusztus 15-ig viselte.

Pályafutása során a barátok, ismerősök, kortársak elismerése és tisztelete mellett számos kitüntetést kapott. A továbbiakban már csak a gazdaság különböző területein vállalt funkciókat.

Forrás:
-Magyarország vármegyéi és városai 4. köt. Vas vármegye. Bp., 1989.
-Répcelak története. Szombathely, 1997.