Farkas Jenõ (1899-1949)

Farkas Jenõ prímás
(Répcelak, 1899. július 7. - Bp., 1949. március 18.)
 
 
 
1895.  július 03-án Répcelakon született és 1949.  március 18-án, Budapesten ötven éves korában hunyt el. Ükapja, nagyapja és édesapja is Vas megye ismert cigányprímása volt.
Hat éves korában már játszott hegedûn és édesapja zenekarában, mint segédprímás muzsikált kilenc éves koráig. A késõbbiekben, más zenekarokban is játszott. Zenei tanulmányát Szombathelyen végezte, majd tizennégy évesen megalakítja saját zenekarát és Szombathely legismertebb zenésze. Az elsõ világháborúban önként bevonult az egész zenekarával együtt, és mint katonazenekar dirigense szerepel Bécsben. A Burgban játszik hetente egy alkalommal, így válik lehetségessé, hogy Bécs udvari köreinek kedvelt zenésze lesz és I. Ferenc József, Ausztriai császára és Magyarország királyának utolsó cigányprímása. Mûvészetének elismeréseként Ferenc József megajándékozta saját brilliánsokkal díszített pecsétgyûrûjével.(Ma is a család birtokában van.) A háború után Bécsben marad és a Caffé Lurionban muzsikál. 1925-ig járja a világot, Róma, Nápoly, Velence, Zürich, Grindelwald Grand Hotel Baer - síparadicsom, Bombay, Berlin, Norvégia, Hollandia, Párizs és Hamburg, Bécsbe többször visszatért és az Anker Hofban és a Ziegeuner-Kellerben muzsikál.
1925-ben tért vissza Szombathelyre, négy vármegye prímása (Vas,- Zala,-Somogy,-Gyõr)

Eszterházi herceg, Teleki gróf és Rohonci báró házi zenésze volt,  de Szombathelyen a Herceg kávéházban és a Kovácsszállóban muzsikált.
1928-ban innen hívják Bupapestre a Spolarics kávéházba, ahol 1943-ig muzsikált. 1928-tól állandó szereplõje a Magyar Rádiónak,  ahol megkapja a hallgatók szavazatai alapján 1929-ben Magyari Imre után a második díjat.

1932-ben Magyar Cigányzenészek Országos Egyesülete alelnökének választja.
1932.08.12. ,,Fráter Lóránt Társaság,, tagja.
1933-ban a Berlini Rádióban hangversenyt ad.
1936 Hollandia.Julianna királynõ és Bernát herceg esküvõjét muzsikálja.
Hágában a ,,Trokadéró,, étteremben játszik
A Katolieke Rádió - Gids állandó szereplõje, hetente ad hangversenyt.Megkapja a Holland Nemzeti Rádió aranyérmét.
 1938- ban Bolváry Géza magyar rendezõ Szántó György  ,,Stradivári,, regényébõl filmet forgat Berlinben, ahol a film teljes zenei anyagát szolgáltatja, a fõszerepet Gustav Frölich és Sybille Schmietz játssza.
1938 január elsejével a ,,Magyar Szövegírok és Zeneszerzõk és Zenemûkiadók Szövetkezete,,  mint zeneszerzõt felveszi tagjai sorába.

1938-tól 1944-ig kiadott szerzeményei:

 A vármegye udvarában
 Cseresznyefa ága
 Ha majd egyszer úgy érzed
 Jaj ez a nagy szerelem
 Eltörött az ezüsthangú tilinkóm
 Szárba kell a csikót fogni
 Debreceni nagy erdõben
 Gyámánt patkós viráglovam
 Elszakadtam tõled
 Tiszta szívvel szerettelek
 A hegedûm
 Úgy zúg a szél

Több szerzeménye kiadatlan.
 
Ceslényi József, László Imre, Kalár Tibor, Orbán Sándor, Karácsonyi Margit, Utry Anna, Kubányi György, Mindszenti István, Varga Imre és Solti Károly hanglemez felvételeinek állandó kisérõje volt.

Több magyar filmben muzsikált, pl.: Kerek Ferkó,- Jávor Pál fõszereplésével. Jávor Pálhoz szoros baráti kapcsolat fûzte a harmincas évektõl. Késõbb levélben tartották a kapcsolatot amikor Jávor Pál amerikába távozott. (Közös szerzõdéssel mentek volna, de õt már nem engedték ki!)

1941.  dec.10-én megkapta a ,,Nemzetvédelmi kereszt,, kitüntetést.
1944.  márciusában a német megszállás után nem volt hajlandó muzsikálni a Spolarics kávéházban, mivel a nácik és nyilasok törzshelye lett.. Önként visszavonult Felsõcsatárra (Vas megye) és csak nótaszerzéssel foglalkozott.
1945-ben az egész családot deportálni akarták, de Szombathely egyes akkori vezetõi visszatartották az elfogató parancsot.
1945-ben a felszabadulás után a rendszer eltiltja a szerepléstõl, a szerzeményeit tilalmi listára tették.
1946-1949-ig a Gellért Szállóban muzsikált haláláig.

Forrás:
-Ifj. Farkas Jenõ közlése 


Képgaléria

  • 24787
  • 24980
  • 25007
  • 24971
  • 24796
  • 24986
  • 25069
  • 25004
  • 24925
  • 24916
  • 24940
  • 24937
  • 24793
  • 25121
  • 25075