Lég
(szlovákul Lehnice) község Szlovákiában a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásában. 2001-ben 2409 lakosából 1659 magyar és 647 szlovák volt.
Fekvése
Dunaszerdahelytől 12 km-re északnyugatra, a pozsonyi út mellett fekszik.
Története
Lég falut Pozsony várának tartozékaként 1239-ben "Legu" alakban említik először. 1250-ben "Leeg", 1269-ben "Leg" alakban szerepel az írott forrásokban. Kisléget külön 1311-ben említik először "Kyus Leeg" néven. 1324-ben a Salamon nemzetség faluja volt, majd egy részét az Olgyai család szerezte meg. Nagyléget 1328-ban "Leeg" alakban említi oklevél, ekkor már állt a falu régi temploma. 1396-ban "Leeg alias Legendorf," 1398-ban "Naglegh," 1476-ban "Legnicz" néven szerepel. Kislégen 1517-ben ad birtokot a király a Kisléghy családnak. Nagylégen 1553-ban a Sárkány és Zomor családok rendelkeznek öt, illetve három portával. A 17. század végén a Szüllő család a legnagyobb birtokos a községben. A 19. század elején Benyovszky Lajos grófnak, valamint Petőcz és a Bacsák családnak voltak itt nagyobb birtokai. 1828-ban Nagylég 84 házában 608 lakos élt. Kislégen ugyanekkor 42 házban 307 lakos volt. 1866-ban Kislégen tűzvész pusztított.
Trianon előtt valamennyi településrésze Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. A mai község Nagylég, Kislég és Szász 1940-es egyesítéséből keletkezett, 1960-ban Előpatonyt is hozzá csatolták.
Nevezetességei
Római katolikus templomát Szelepcsényi György hercegprímás építtette 1679-ben a török időkben elpusztult középkori templom helyett. 16. századi reneszánsz kastélyát 1929-ben lebontották, csak egy nyolcszögű épületrész maradt meg mellette. Helyén 1930-ban Benyovszki Rudolf építtetett új kastélyt skót mintára, melyet hatalmas erdőpark övez. 1954-óta tüdőszanatórium működik benne.
Lég és Répcelak testvérkapcsolati dokumentumát 1997. február 7.-én írták alá.
Forrás:
Répcelaki Hírmondó 1997. 1. sz. 1. p.
http://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A9g
