Radó Kálmán országgyûlési képviselõ, fõispán
(Répcelak, 1844. november 14. - Karlsbad, 1899. július 01.)
|
|||||||||
Jogi tanfolyamra Lajos öccsével együtt Eperjesre járt. Alig 23 éves korában a sárvári járás szolgabírájává választották meg, 1869-ben pedig már a sárvári kerület országgyûlési képviselõje. A parlamentben a Deák-párt soraiban foglalt helyet. S képviselõi tisztének lelkiismeretes munkássággal való ellátása, tehetsége csakhamar ismertté tették nevét.
1881-ben a Rába szabályozás nagy munkálatainak élére állítja kormánybiztosi minõségben, az 1873-ban Gyõrben megalakult a Rábaszabályozó Társulat élére a kormány bizalma. Az evangélikus hitfelekezet igazgatásában, mint a dunántúli Ágoston egyház világi felügyelõje vett részt. Ebben a tisztségében apja nyomdokaiba lépett, és ennek alapján tagja volt a fõrendi háznak is.
Vas vármegye fõispáni székét 1882-ben foglalta el. Erélyes és humánus kormányzása során a vármegyét a fejlõdés magas fokára juttatta; minta vármegyeként kezdték emlegetni. A gyõri és a gyõrszigeti védõmû 1887-ben elkészült, amelyet október 24-én és 26-án ünnepélyesen adott át a városnak és a községnek. Átadta egyebek mellett a Rába szigetet is, amely most ismét az õ nevét viseli. Az ország legelsõ, legvirágzóbb egyesülete a Vas megyei Gazdasági Egyesület az õ tevékenysége folytán jött létre. Vasutak, közmûvelõdési intézmények hirdették fõispáni kormányzásának sikereit. Ebbeli tisztségét 1894. augusztus 15-ig viselte.
Pályafutása során a barátok, ismerõsök, kortársak elismerése és tisztelete mellett számos kitüntetést kapott. A továbbiakban már csak a gazdaság különbözõ területein vállalt funkciókat.
Forrás:
-Magyarország vármegyéi és városai 4. köt. Vas vármegye. Bp., 1989.
-Répcelak története. Szombathely, 1997.